Ré vagyok. Köszöntelek titeket az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálok.

Legutóbbi ülésünkkor azt mondtad, hogy mindenki az üléseken jól figyeljen oda az instrumentum kimerülésének elkerüléséhez szükséges vitális energiákra és a kapcsolati szintre. Úgy értetted, hogy minekünk – hogy Jim és én figyeljünk oda, hogy az instrumentum gondoskodik e az instrumentum vitális energiáiról vagy pedig a sajátunkéra figyeljünk oda?

Ré vagyok. Minden entitás saját magáért felelős. Az itt fellépő folyamat működése elsőként a harmadik denzitású fizikai testi komplexum és az őt kísérő fizikai anyag felhasználását foglalja magában annak érdekében, hogy hangot kapjanak ezek a szavak. Következésképp az instrumentumnak nagy gondot kell fordítania az életenergiái folyamatos szemmel követésére, mert mi nem szeretnénk kimeríteni az instrumentumot.

Másodsorban a támogató csoport szerepe elsőként ennek a kontaktusnak a védelmében, másodikként az instrumentum energizálásában és vitális energiái élénkítésében keresendő.

Ez a támogató csoport, a mögöttes harmóniának köszönhetően, mindig is nagyon stabil természetű volt a szeretetben és fényben való védelem tekintetében, ezáltal biztosítva e szűk sávú kontaktus fennmaradását. Azonban a támogató tagok bármelyike életenergiájának kimerülése esetén az instrumentum nagyobb adagokat kényszerül elhasználni saját vitális energiáiból, vagyis jobban lemeríti magát attól, mint ami hosszú távon előnyös lehetne.

Kérlek, vegyétek figyelembe, hogy bocsánatotokat kérjük szabad akaratotok eme megsértése végett. Mindamellett a mi torzulásunk/meglátásunk az, hogy ti az információkat részesítenétek előnyben, semmint teljesen a saját odaadási torzulásotokra hagyva kimeríteni az instrumentumot vagy kimeríteni a csoportot egészen addig a pontig, ahol a kontaktus már nem fenntartható.

Tudnál nekünk tanácsot adni a lehető legjobb erőnlét megőrzésére a kapcsolat fennmaradása érdekében?

Ré vagyok. A médium helyes táplálására vonatkozólag már nyújtottunk információkat. Ennélfogva csak önmagunkat ismételjük általánosságban kétféle módon.

Először is azt javasoljuk, hogy ahelyett, hogy úgymond dacosak és elutasítók lennétek egy fizikai komplexum gyengeséggel/torzulással szemben, jó megosztani ezt a torzulást a csoporttal, és ezzel úgymond kivenni a kontaktus egy lehetőségét, amely nagyon kimerítő lenne az instrumentumnak, hátha kínálkozik majd egy másik alkalom, amelyben a közvetítő már megfelelően támogatott.

Másodszor a harmóniában megkezdett munka folytatódhat. Harmónia, hálaadás, az alkalmak és a Teremtő magasztalása – ezek a ti védelmetek. Ezek a mi tanácsaink. Nem bocsátkozhatunk részletekbe, mivel a szabad akaratotok lényegi ebben a kontaktusban. Miképp mondtuk, csak azért beszélünk erről a témáról, mert felfogásunk szerint ti e kapcsolat hosszú távú fennmaradására irányultok. Ez számunkra elfogadható.

Nagyon köszönjük. Az instrumentumnak van egy úgynevezett színterápiás készüléke, és miután az előző ülésen a különböző színek fogalmáról beszélgettünk, így azon tűnődtem, hogy ezek valamilyen módon talán alkalmazhatók lennének a színterápia elvénél is, egyes színeknek a fizikai testre való vetítésével. Van e ennek valami előnyös hatása és mondanál e valamit róla?

Ré vagyok. Ez a terápia, miként hívjátok, némileg nehézkes és változékonyan hasznos eszköz az entitás tudat/test/lélek komplexumában azon energiák vagy vibrációk intenzitásának serkentésére, melyek segítségére lehetnének az entitásnak. Az eszköz változékonyságát elsősorban a felhasznált színek valódiságának hiánya, másodsorban az emberek vibrációra való érzékenységének szélsőséges szórása okozza.

Gondolom, hogy valódi színt a fénynek egy adott színű kristályon való átengedésével tudnánk elérni. Így van?

Ré vagyok. Ez lenne az egyik útja a színhűség megközelítésének. A, mit úgy neveztek, hogy minőségellenőrzés kérdése az, hogy a felhasznált celluloid változó színű. Ez se nem nagy, se nem szemmel látható eltérés, ámbár speciális alkalmazásoknál valóban különbségeket jelent.

Talán egy fehér fényt színképére szétbontó prizma használata, a spektrum nem kívánt részeinek leárnyékolásával és a felhasználni kívánt szín résen keresztüli átengedésével még alkalmasabb lenne. Igaz?

Ré vagyok. Ez így van.

Köszönjük. Azon gondolkodtam, létezik e a tapasztalásoknak egy előre megírt programja, mely az egyénnek a napi élete során megteremti a megfelelő katalíziseket. Ha például vesszük a mi saját napi életünket, akkor sok olyan dologgal találkozunk, amit megélünk. Tekinthetjük e tapasztalatokat úgy, hogy merő véletlen idézi elő őket, de vehetjük ezeket a saját gondos tervezésünk eredményének is, mintha találkozókat beszélnénk meg vagy különböző helyekre szeretnénk eljutni. Azon tűnődtem, hogy futhat e egy, ha mondhatnánk, színfalak mögötti katalizáló programozás a gyorsabb növekedéshez éppen szükséges tapasztalások megteremtésére egyes entitásoknál. Van ilyen?

Ré vagyok. Úgy véljük, megértettük kérdésed lényegét. Kérlek, ha tévedünk, kérj további tájékoztatást.

Az az újraszülető entitás, amelyik már tudatára ébredt inkarnációs körfolyamatainak és ekképpen maga programozza saját tapasztalásait, megválaszthatja a katalízis mennyiségét, vagy másképp megfogalmazva az egy inkarnációban megtapasztalni és megtanulni felvállalt leckék számát. Ez nem jelenti azt, hogy minden előre elrendeltetett, inkább azt, hogy az eseményeket láthatatlan irányvonalak alakítják, melyek e programozás szerint működnek. Ekképp ha egy lehetőséget kihagy, akkor egy másik fog feltűnni, amíg az élettapasztalás mondjuk úgy: tanulója fel nem fogja, hogy itt egy lecke kínálkozik a számára, és neki nem lát, hogy elsajátítsa azt.

Vagyis ezek a leckék hogy úgy mondjam, átprogramozhatók az élet előrehaladtával. Tegyük fel, az entitás egy hajlamot fejleszt ki, melyet leszületése előtt valójában nem is akart kibontakoztatni. Ekkor szóba jöhet olyan tapasztalások beprogramozása, melyek révén, kiegyenlítés által, lehetősége adódik a hajlamon könnyíteni. Jól mondom?

Ré vagyok. Ez pontosan így van.

Köszönjük. Ez akkor arra a sejtésre enged következtetni, hogy az entitás fejében lévő orientációnak van csak jelentősége, ha mondhatom. Az általa tapasztalt fizikai katalízist, tekintet nélkül, hogy mi történik vele, szigorúan az ő fejében lévő irányultság fogja meghatározni. Példaként [a példa törölve] is a katalízist kormányzó irányultságnak lenne a kinyilvánítása. Így van?

Ré vagyok. Jobbnak látjuk nem alkalmazni jól ismert példákat, mondásokat vagy szállóigéket a felétek való kommunikációnkban, a töméntelen mennyiségű torzulás végett, amin minden jól ismert mondás keresztülment. Ennélfogva a kérdésed első részét megválaszolhatjuk, azzal a kéréssel, hogy a példát töröljétek. Legjobb tudomásunk szerint teljesen igaz, hogy a tudat/test/lélek komplexum orientációja avagy polarizációja kelti az egyén által generált percepciókat. Ebből kiindulva a következő jelenetet figyelhetitek meg a sarki élelmiszerboltotokban.

Az előttetek álló entitásnak a fizetéskor nincs elegendő pénze. Egy másik entitás ekkor lehet, hogy kihasználja ezt az alkalmat lopásra. Egy harmadik talán saját kudarcaként könyveli el az eseményt. Egy negyedik mit sem törődve a helyzettel, esetleg visszarakja a kevésbé szükséges árucikkeket, kifizeti amit tud, és megy a dolgára. A mögöttetek álló, aki csak figyel, együttérezhet, érezhet sértettséget, amiért egy nyomorúság sújtotta személy mellett áll, érezhet nagylelkűséget, érezhet közönyt.

Megfelelőbben látod e már a párhuzamokat?

Igen. Akkor ebből következtetni fogok arra az elképzelésre, ami egy kicsit bonyolultabb, mivel ahogy korábban magyaráztad, még a negyedik denzitású pozitív oldalnál is létezik a védekező hadművelet gondolata, viszont a negyedik denzitás felett a védekező hadműveletet már nem alkalmazzák. Jelen tapasztalásunkban a védekező és a támadó hadműveletek nagyon is használatban vannak.

Azt feltételezem, hogy ha egy entitás az ő fejében kellő mértékig a pozitív irányban polarizált, akkor neki nem lesz szüksége védekező cselekvésre, mivel tőle sosem lesz eredeztethető a védekező cselekvés bevetésének alkalma. Jól gondolom?

Ré vagyok. Ez nem tudható. Mindenesetre, ahogy el is mondtuk, a tapasztalatokat programozni képes entitás megválaszthatja a megtanulandó leckék számát és intenzitását.

Lehetséges, hogy egy szélsőségesen pozitívan orientált entitás olyan helyzeteket programozzon elő magának, melyek próbára teszik a képességét a védekező cselekvéstől való tartózkodásra egészen akár énjének vagy más énjének fizikai haláláig. Ez egy intenzív lecke és nem ismert – hogy úgy mondjuk –, hogy az entitások mit programoztak. Ha kívánjuk, beleolvashatunk ebbe a programba. Ez azonban áthágás, és mi úgy döntünk, nem tesszük.

Megkérdezném, hogy ismerős e neked A kilencedik alakzat című mozifilm. Ismeritek ezt?

Ré vagyok. Letapogatjuk elme komplexumodat és látjuk ezt A kilencedik alakzat-nak nevezett alakzatot.

Ez a film vászonra vitte pont ezt a gondolatot, amelyről most itt beszélünk. Az entitásnak, az ezredesnek döntést kellett hoznia a fenti kérdésben. Látva a filmet, az ő polarizációján gondolkodtam. Be is adhatta volna a derekát – hogy úgy mondjam – a negatív erőknek, de ő ehelyett a barátja megvédését választotta.

Meg tudjátok e becsülni, hogy mi sarkosít pozitívabban: a pozitívan orientált entitás megvédése, vagy pedig tűrni a negatívan orientált entitások elnyomását? Megválaszolhatod ezt egyáltalán?

Ré vagyok. Ez a kérdés a sajátotokon kívül látókörébe veszi a negyedik denzitást is, és a rá adható válasz talán legjobban a Jehoshua nevű entitás cselekedetein érzékelhető, akit ti Jézusnak hívtok. Ezt az entitást a barátai akarták megvédeni. Az entitás emlékeztette barátait, hogy tegyék el a kardot. Az entitás ez után átadta magát, hogy a fizikális halálra ítéljék.

A késztetés, hogy a szeretett másik ént védelmezze, végigkíséri az egész negyedik denzitást, mely az együttérzésben bővelkedő létszint. Ettől többet nem mondhatunk, de nem is szükséges.

Köszönjük. Közeledve a mesterciklus végéhez az entitások számára növekvő mennyiségű katalizátor várható. Azon tűnődtem, hogy mivel a planetáris rezgések némiképp nem illenek a negyedik denzitású vibrációkhoz de a beindítás fokozódik, nem okoz e ez kicsivel nagyobb polarizációt s így a katalizátor végett kicsivel nagyobb pozitív szüretet, ugyanakkor nagyobb negatív polarizációt is, ami viszont valamivel nagyobb negatív szüretet idéz elő ezen átmeneti mechanizmus által, mely sajnálatos módon némelyest nagyobb katalizáló erővel rendelkezik, mint hogyha egy magasabb tudatossági szintet tudott volna elérni a bolygó. Valóban ez történik?

Ré vagyok. A kérdést két részletben kell megválaszolnunk.

Először is, a földi katasztrófák – ahogy mondanátok őket – tünetei a nehézkes szüretnek semmint tudatosan beprogramozott beindítói a szüretnek. Következésképpen mi nem foglalkozunk velük, mivel ezek véletlenszerűek az afféle tudatos katalizátorokhoz képest, mint amilyeneket nekünk áll módunkban elérhetővé tenni.

A második rész pedig ez: az általatok földi változásoknak nevezett véletlenszerű katalizátorok eredményei szintén véletlenszerűek. Így tehát egyaránt láthatunk pozitív irányú és negatív irányú valószínűségi/eshetőségi örvényeket. Azonban amint lesz, úgy lesz. A tudatos beindítás igazi lehetősége nem a földi változások hatásköre, hanem a megtestesülések rangidősségi rendszerének eredményéé, mely a szüret idejére azokat helyezte testbe, akiknek legjobb esélyük van az élettapasztalatok felhasználására a begyűjthetővé váláshoz.

Ezt a rangidősségi rendszert az önmagát szolgáló oldal szüretelhetővé válásához is felhasználják?

Ré vagyok. Ez így van. Még egy teljes kérdést kérdezhetsz a mai alkalommal.

Jó. Szeretném, ha felsorolnád a katalitikus tapasztalatok keltésére hivatott azon legfőbb mechanizmusokat, melyek nem járnak más énekkel való kölcsönhatással. Ez lenne a kérdésem első fele.

Ré vagyok. A kérdésből azt szűrjük le, felismered, hogy a katalitikus tapasztalások elsődleges mechanizmusa a harmadik denzitásban a másik én. A többi beindító befolyás listája: először a Teremtő világegyeteme, másodszor az én.

Fel tudnál sorolni az énhez tartozó alfejezeteket, vagy hogy mely módokon lehet katalitikus hatással az én tapasztalatok létrehozására?

Ré vagyok. Először is a meg nem nyilvánult én. Másodszor az én az én és más ének által alkotott társadalmi én viszonylatában. Harmadszor az én és a kütyük, játékok kölcsönhatása, az én szórakozásai, más én találmányok. Negyedszer az én kapcsolata azokkal a jegyekkel, melyeket háborúnak vagy háborús híreknek hívhatsz.

Én a fizikai fájdalom katalízisére gondoltam mint lehetőségre. Az ebbe az alfejezetbe tartozik?

Ré vagyok. Ez így van, a meg nem nyilvánult én alfejezetébe sorolható be, tehát az én, amelynek nem szükséges más én ahhoz, hogy megnyilvánuljon vagy hasson.

Van e még időnk a kérdés második felére, mely a más énnel folytatott tevékenységgel járó, katalízist kelteni hivatott főbb mechanizmusok felsorolása. Van még időnk erre?

Ré vagyok. Sok időtök van erre, mivel kifejezhetjük ezt a listát kétféle módon is. Vagy vég nélkül beszélhetünk, vagy pedig egyszerűen azt mondjuk, hogy az ént és más ént érintő bármely cselekvés rendelkezik bármely az én és más én közti potenciálkülönbségként meghúzódó katalizáló lehetőséggel, amit féken tart és alulról megtámaszt a Teremtő énkénti és más énkénti állandó valósága. Továbbkérdezhetsz erről a témáról, ha konkrét ismereteket szeretnél.

Úgy gondolom, hogy ennyi elegendő mostanra.

Ré vagyok. Van e még egy vagy két kérdésed, mielőtt lezárjuk ezt a munkaülést?

Hű, egy pillanat. Nem hiszem, hogy tudnék most olyat kérdezni, ami elég rövid lenne. Egy pillanat.

[papírlap zörgés]

Igen, van itt egy kérdés. Látszik e különbség az ibolyaszín sugár aktivitásában vagy fényességében azoknál, akik a pozitív és a negatív negyedik denzitás belépőszintjénél járnak?

Ré vagyok. Ez így van. A pozitív negyedik denzitásúak ibolyaszín sugarát körülszínezi a zöld, a kék és az indigó energiahármas. Ez a színárnyalat olyan, mint mikor a szivárvány vagy ahogy ismeritek, a prizmafény egy szeletét szemlélitek, aholis a sugarak jól kivehetően elkülönülnek.

A negatív negyedik denzitásúak ibolyaszín sugarának, mondjuk úgy, aurájában a vörös, a narancs és a sárga árnyalatok találhatók, aholis e három sugár inkább zavaros, mintsem elkülönült.

Csak egy kis hozzáfűzés ehhez a kérdéshez, hogy néz ki az ötödik és a hatodik denzitásúak színsugara?

Ré vagyok. Csak közelítően beszélhetünk. Ugyanakkor reméljük, megértitek – hogy úgy mondjuk –, hogy jellegzetes különbség van az egyes denzitások színfelépítésében.

Az ötödik denzitást talán legjobban úgy lehet szemléltetni, hogy a vibrációja rendkívül fehér.

A hatodik denzitás fehérsége már egy arany minőséget is hordoz, ahogy ti érzékelnétek – ezek a színek ahhoz köthetők, ami a negyedik denzitásban elsajátított együttérzés összhangba hozása a bölcsességgel, illetőleg a hatodikban a bölcsesség visszaintegrálása az együttérzésnek egy egységesített fölfogásába, bölcsességgel szemlélve. Ez az arany nem a ti színképetek szerinti, hanem olyan, amit úgy mondanátok, hogy élő.

Még egy rövid kérdést feltehetsz.

Akkor azt kérdezném meg, hogy tehetünk e valamit az instrumentum kényelméért vagy a kapcsolat javításáért.

Ré vagyok. Ez a működés jó. Próbáltok lelkiismeretesek lenni. Köszönjük nektek. Ha szabad elmondanunk, élveztük víziódat, melyben társas memória komplexumunk iszik egy folyadékotokból, miközben ezen az instrumentumon keresztül beszél.

Ré vagyok. Búcsúzom tőletek az Egy Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Járjatok hát örvendezve az Egy Végtelen Teremtő erejében és békéjében. Adonai.