Ré vagyok. Köszöntelek titeket az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálunk.

Megadnád, kérlek először az instrumentum állapotát?

Ré vagyok. A közvetítő fizikai torzulásai még mindig súlyosak.

Továbbá a tudat/test/lélek komplexum vitális energiái nagyban megcsappantak, habár ennek a működésnek a számára elfogadható. Ez volt eddig a legalacsonyabb vagy leginkább eltorzult vitális leolvasása eme létfontosságú energiának.

A mentális és gondolati/érzelmi torzulások olyanok, mint legutóbb láttuk.

Azt találjuk, hogy miután ostobamód használták, az instrumentum akarata ösztökélte a vitális energia torzulásait. Jó, hogyha az instrumentum eltöpreng ezen.

Mi a helyzet a… és milyen az állapot a test emésztőszervi részeinek fizikai problémáival, ami a közvetítőnek korábban volt?

A sárgaszín… Ki kell javítanunk önmagunkat. Ré vagyok. Leheletkifújást kérünk az instrumentum melltájékán keresztül.

[Megtörtént az utasítás szerint.]

Ré vagyok. A csatorna most már kielégítő. Úgy találjuk, hogy a közvetítő sárgaszín, kémiai teste kimerült, de igyekszik megjavulni olyan tettek révén, mint a testedzés és diéta.

Kijelenthetjük, hogy a fertőzés nem hagyta el teljesen a test komplexumot, habár sokkal kevésbé heveny.

A közvetítő azt a kérdését teszi fel, hogy miért veszítette el az örömét a nemrégi múltban? Észrevételezné ezt Ré, kérem?

Ré vagyok. A közvetítő egy szabad akaratú döntést hozott, hogy a nagy fájdalmat okozó fizikai katalizátort ne kezelje olyan allopátiásan felírt kémiai vegyületek segítségével, melyekről az instrumentum – a Ré javaslataival szembeni bizalma folytán – meg volt győződve, hogy hatásosak lennének.

Így a katalizátort egy még erőteljesebb formában kapta meg. A külső mások szolgálata csaknem lehetetlenné vált, ami által az instrumentum újra csak a mártír választását tapasztalta meg: vagyis hogy értéket tenni egy végzetes tett elkövetésébe és meghalni, vagy értéket tenni a teremtés és az Egy Teremtő tudatosságába és, ezáltal, élni. Az instrumentum, akarat révén, az utóbbi utat választotta.

Mindazonáltal az elme és a gondolati/érzelmi torzulások nem adták meg e döntésre az ahhoz szükséges támogatást, hogy fenntarthasson egy egységállapotot, amit ez az entitás rendes körülmények között megél, és megélt már a testet öltésének kezdetei óta.

Minthogy ez a katalizátor elfogadásra került, az indigó sugarat blokkoló torzulások eltüntetésével megkezdődött munka gyors iramban haladhat előre.

Ajánlhat Ré indigószín blokád eltüntetésére alkalmas munkát?

Ré vagyok. Nem ajánlhatunk általános helyzetre, mivel a torzulási örvény minden esetre egyedi. Ebben a sajátos nexusban a megfelelőbb munkálat az elemzés és megfigyelés mentális és gondolati/érzelmi erőiben rejlik. Amikor a legerősebb és legkevésbé eltorzult komplexumot vetik be támogatásul, akkor a komplexum kevésbé erős részeit kell megerősíteni.

Az entitás már régóta dolgozik ezzel a katalizátorral. Mindazonáltal ez az első olyan alkalom, mikor a katalizátort kiélesítő fájdalmat tompító szereket visszautasítja.

Mi a jelenlegi helyzet az ötödik denzitású, önmaga szolgálatára irányult kísérőnkkel?

Ré vagyok. Ez az entitás tér/időtöknek már egy része óta nyugalomban van. Mindamellett riadóztatták őt a lefolyt munkálatok, és hamarosan újra a kísérőtök lesz.

Javasolhat e Ré bármit, amit a közvetítő tehet, vagy amit mi tehetünk, hogy a közvetítő energiáin valamit javítsunk?

Ré vagyok. Ez korábban átvett anyag. Körvonalaztuk az útvonalat, amit az instrumentum gondolatban megtehet.

Nem szándékoztam korábban átvett anyagon átmenni. Konkrét rákoncentrálást gondoltam adni ezek bármelyikének, a legjobb lehetséges dolognak, amit mi vagy az instrumentum tehetnénk az energiák javítására, a kiemelkedő tevékenységnek.

Ré vagyok. Mielőtt válaszolnánk, éberségeteket kérjük fájdalomfellángolások során, mivel bár ez a csatorna elfogadható, időnként eltorzítják az instrumentum sárgaszín kémiai testének súlyos fizikai eltorzulásai.

A kiemelkedő tételek a támogató csoport számára a magasztalás és a hálaadás egyetértésben. Ezeket a csoport oly fokú elfogadhatósággal megvalósította, hogy nem szőrözünk a csoport harmóniáján.

Ami az instrumentumot illeti, az utazás a tettbeni értéktől a létbeni értékig vesződséges. Az entitás megtagadta önmagát azért, hogy mentesüljön attól, amit ő függőségnek 1 titulál. Ez a fajta mártíromság, és itt az öltözködés kicsiny, ám jelképesen nagy áldozatáról beszélünk, arra készteti az entitást, hogy egyéniséget ácsoljon a szegénységben, mely az alacsonyrendűséget táplálja, hacsak az ember a szegénységet valódi gazdagságnak nem tekinti.

Más szóval jó munka rossz indokból zavart szül és torzulást. Bátorítjuk a közvetítőt, hogy értékelje önmagát és lássa, hogy a valódi igényeit énje értékeli fel. A létezés valódi gazdagságán való eltűnődést javasoljuk.

Van e még valami, amit vagy mi vagy az instrumentum tehet, mely kimondottan a vitális energiára hatna, hogy megnövelje azt az instrumentumnak?

Ré vagyok. Beleütköztünk a szabad akarat megállj jelzésébe.

Ebben az esetben a Hetes Kártyáról lenne pár kérdésem, hogy lezárjuk az első átfutásunkat a tudat archetípusain. Egy T van, fölötte két derékszöggel az entitás mellén a Hetes Kártyán. Arra tippeltünk, hogy az alsó T a bármelyik ösvény kiválasztásának lehetőségével kapcsolatos az átalakulásban, a fölső két szög pedig a bal vagy a jobb oldali ösvény nagy útját képviseli egy tudati átalakulásban, amely megteszi a váltást a tér/időből az idő/térbe, mondhatnád.

Nehéz ezt kifejezni. Van bármi helyes [kuncog] ebben a tippben?

Ré vagyok. Igen.

Észrevételezné Ré?

Ré vagyok. A tau 2 valamint az építész négyzetének használata valóban sugallni szándékozik a Nagy Út környezete tér/idejének közelségét az idő/térhez. Igen figyelmesnek találjuk ezt a megfigyelést.

A Nagy Út egész – mondjuk úgy: – hangulata csakugyan a Szignifikátortól való megfigyelhető különbség alárendeltje. A Szignifikátor a szignifikáns én, amit nagy mértékig de nem kizárólag befolyásol a fátyol leeresztése.

A Tudat, A Test vagy a Lélek Nagy Útja azt a környezetet rajzolja meg, amely az elfátyolozási eljárás előidézte új felépítés, és, ennek folytán, megmártózott az idő/tér nagy és határtalan árjában.

Arra tippelek, hogy a kerekek ezen a szekéren a tudat azon képességére utalnak, hogy az képes immár átjárni az idő/térbe. Ez így van?

Ré vagyok. Nem mondhatjuk, hogy a megfigyelés teljesen téves, mivel annyi a munka az idő/térben, amennyit az ezt a fogalmi komplexumot előhívó egyén magába épített.

Mindazonáltal alkalmasabb volna a figyelmet arra a tényre irányítani, hogy bár a szekér kerekes, nincs hozzáfogatva ahhoz, ami őt fizikai vagy látható hámon húzza. Mi kapcsolja és fogatja hát a szekér mozgatóerejét a szekérhez, ó, tanítvány?

El kell gondolkodnom ezen. Hacsak… visszatérek majd erre.

Arra gondoltunk, a kardot a jobb kézben lecserélnénk a mágikus gömbre, és lefelé mutató jogart raknánk a bal kézbe, hasonlót az Ötös Kártyán (a Szignifikátoron) lévőhöz, mely jobban illene ehhez a kártyához. Észrevételezné ezt Ré, kérem?

Ré vagyok. Ez nagyon is elfogadható, kiváltképp, ha a gömb gömbölyűnek és fényt árasztónak képzelhető.

A két szfinx behajlított bal lába arra utal, hogy a bal oldalon olyan átalakulás zajlik le, amelyik a jobb oldalon nem, talán egy mozgásképtelenség abban a testhelyzetben. Van ebben érték?

Ré vagyok. A megfigyelésnek abban van értéke, hogy a fordítottjaként szolgálhat a szándékolt mellékjelentésnek. A testhelyzet két dolgot szándékozik megmutatni, melyekből egyik az ott megrajzolt idő teljes karakterek kettős lehetősége.

A pihenés lehetséges az időben, és az előremenetel is. Ha ennek keverékét próbálják, akkor az egyenes, mozgó lábat nagyban akadályozni fogja a behajlított láb.

A másik jelentés ugyanazzal a derékszöggel, annak építészeti négyzetségével kapcsolatos, mint a szereplő mellén lévő eszköz.

Ebben a fogalmi komplexumban az idő/tér közel van: közel került az elfátyolozási folyamat hatékonysága révén olyan szereplők kitermelésében, akik fel kívánják használni a tudat erőforrásait a fejlődés érdekében.

Feltételezem, hogy a szoknya ugyanazon oknál fogva ferdül balra, mint a Négyes Számú Kártyán, azon távolságra utalva, amit önmagukat szolgálónak sarkosult entitások tartanak egymástól, és feltételezem, hogy az arc is ugyanazon oknál fogva fordul balra, mint az Ötös Számú Kártyán, a katalizátor természete végett. Helyes ez nagyjából?

Ré vagyok. Leheletkifújást kérünk az instrumentum melle fölött jobbról balra.

[Megtörtént az utasítás szerint.]

Ré vagyok. Rendben van.

Az előbbi feltételezésed csakugyan nagyjából helyes.

Azt is megjegyezhetjük, hogy mi, népfélétek eredeti képeinek megformálásakor, az egyiptomiak kulturális közhelyeinek művészi kifejeződését használtuk. Az arcot a leggyakrabban oldalt rajzolják meg, s a lábfejek is elfordulnak. Mi ennek hasznát vettük, és ezért lágyítani szeretnénk az oldalt pillantás jelentőségét. Azonban ezidáig egy esetben sem rajzoltak téves értelmezést vagy nem megfelelő értelmezést e meggondolásokban.

A munkaülésre alkalmas időnknek most, azt hiszem, közel vége, és szeretném megkérdezni, hogy két alkalommal kellett ma leheletkifújást végeznünk – mi a gond, vagy miért kellett ezen az ülésen ezt tennünk, mikor a legtöbb más ülésen nem?

Ré vagyok. Ez a közvetítő nincs tudatában a Rével való kapcsolatba lépéshez használt módszernek. Mindamellett a vágya különösen erős volt, e munkaülés kezdeténél, hogy ez a munkaülés lejátszódjon. Így aztán nem szándékosan, némiképp idejekorán hagyta el a sárgaszín, fizikai testét.

Ebben az állapotban ráesett az instrumentumra az a tárgy, melyet ti a nyakkendőtű mikrofonnak hívtok. A váratlan érintkezés sérülést okozott a mellizmokon, és némi gondot tanácsolnánk ettől a működéstől függően a feszültség elkerülésére, hogy ez a sérülés begyógyulhasson.

Metafizikai összetevője van ennek a sérülésnek, s ennélfogva teljesen biztosak kívántunk lenni abban, hogy a környezet minden részlete megtisztításra kerül. Minekután ez a munkahely nincs a védelem szokásos szintjén, így a leheleteteket használtuk a környezet megtisztítására, amely kockázatos volt.

A védelem szokásos szintje elmaradásának oka az, hogy már jelentős idő eltelt, mióta legutóbb itt dolgoztunk?

Ré vagyok. Nem.

Mi az oka?

Ré vagyok. Az úgynevezett Elűző Szertartás szokásos elismétlésének hiánya az a hiány, amelyikről mi beszéltünk.

Ebből azt feltételezem, hogy a leghelyénvalóbb lenne naponta elvégezni az Elűző Szertartást ebben a szobában. Ez így van?

Ré vagyok. Ez elfogadható.

Nem akarom túlfárasztani a közvetítőt. Közel futunk az időhöz. Csak megkérdezném, hogy tehetünk e valamit a kapcsolat javításáért vagy a közvetítő kényelmére, vagy hogy van e még valami, amit Ré elmondhatna jelenleg, ami segítene minket?

Ré vagyok. Úgy találjuk, hogy a beállításokat igen kényesen betartjátok. Lelkiismeretesek vagytok. Folytassátok támogatásban, egyik a másikért, s találjátok meg a magasztalást és hálaadást, amit a harmónia terem. Nyugtassátok a gondokat, és legyetek vidámak.

Ré vagyok. Búcsúzom tőletek, hódolva az Egy Végtelen Teremtő szeretetének és fényének. Járjatok hát örvendezve az Egy Végtelen Teremtő erejében és békéjében. Adonai.

  1. Carla olyan újévi fogadalmat tett, hogy egy évig nem vesz magának új ruhákat ↩

  2. A tau a görög ABC 19. betűje (τ). A tau kereszt vagy Antalkereszt a latin keresztnek egy T alakú változata. ↩