Ré vagyok. Üdvözöllek benneteket az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálunk.

Amint elkezdjük Az Egység Törvénye Harmadik Könyvét, van is egy pár kérdés: az egyik kellően nem-múlékony jelentőségű, s egy másik, amit egy kissé múlékonynak gondolok, de amit kötelesnek érzek feltenni másokkal való kommunikáció miatt.

Előbbi a már utolsó fehér foltok tisztázására irányul a szürettel kapcsolatban, [név] barátunknak. És azon is eltöprengtem, hogy van-e felügyelet a szüret felett, és ha igen, akkor miért szükséges és hogyan működik ez a felügyelet, mikor az entitás begyűjthetőségét az ibolyaszín jelenti? Kell-e entitásoknak felügyelni a megfeleltetést, vagy pedig automatikus? Tudnál erre válaszolni, kérlek?

Ré vagyok. Szüretkor mindig vannak szüretelők. A gyümölcs megérik olyanná, amilyen, de valamilyen felügyelet szükséges, hogy ez az adomány ütődések és foltok nélkül kerüljön a helyére.

Három szinten felügyelik a szüretet.

Az első szint a planetáris és az, amelyet lehet angyalinak hívni. Ebbe a fajta oltalmazásba tartoznak az entitás tudat/test/lélek komplexum teljessége vagy felsőbb énje és azon belső síki entitások is, akik az ő belső keresése alapján ehhez az entitáshoz vonzódtak.

A második osztályába azoknak, akik e folyamatot őrzik, azon konföderációbéliek tartoznak, akiknek megtiszteltetés/felelőssége a fény/szeretet lépcsője szélének beugróinál állni, hogy a begyűjtés alatt lévő entitások – függetlenül attól, hogy mennyire zavarodottak vagy mennyire képtelenek kapcsolatot teremteni a felsőbb énjükkel – ne botoljanak el vagy maradjanak le bármi egyéb okból, mint a fény erőssége. Ezek a konföderációs entitások elkapják a botladozókat és beigazítják őket, hogy folytathassák útjukat a fény felé.

A harmadik csoportja e folyamat felügyelőinek az a csoport, akiket ti az Őrzőknek hívtok. Ez a csoport a mi sajátunk feletti oktávból való, és fényhozóként szolgál ily módon. Ezen Őrzők biztosítják a fény/szeretet precíz kisugárzását kifinomult eleganciájú megkülönböztetési terjedéssel, hogy így minden egyes entitás fény/szeret vibrációja precízen megállapítható legyen.

Vagyis a szüret önműködő abban, hogy a szüretelés alatt állók annak megfelelően fognak reagálni, ami a szüret idején már megváltoztathatatlan. Ez pedig az ibolyaszín kisugárzás. Mindamellett ezek a segítők ott vannak azért, hogy biztosítsák a megfelelő szüretet, hogy így minden egyes entitásnak a legteljesebb lehetősége nyíljon ibolyaszín önmaga kifejezésére.

Köszönjük. A következő kérdés érzésem szerint múlékony jellegű lesz, de egy olyan valaki kérdezi tőlem, akivel sokat beszélgettem, aki jelentősen elmélyedt a jelenség ufó ügyi részében. Amennyiben túl múlékonynak vagy nem fontosnak ítéled, akkor átugorjuk, de arról kérdeztek, hogyan lehetséges a – mondjuk – negyedik denzitású űrhajónak ide jönni olyan szempontból, hogy mihelyst megközelíted a fénysebességet, a tömeg a végtelenhez tart. Esett már szó a spirituális tömeg növekedéséről, és egyszer csak felmerült a kérdés, hogy igen távoli bolygókról miként teszik meg ezt az átmenetet járművekkel, az én kérdésem pedig az volna, hogy miért kell ehhez egyáltalán jármű? Ez nem egy fontos kérdés.

Ré vagyok. Számos kérdést tettél fel. Sorjában válaszolunk.

Először is, egyetértünk abban, hogy ez az anyag múlékony.

Másodszor, akik távoli pontokról jönnek – ahogy ezeket nevezitek –, azoknak legtöbbször nincs szükségük járműre – ahogy ezeket ismeritek. Maga a kérdés olyan megértést kíván meg, amivel nem rendelkeztek. Megpróbáljuk kimondani a kimondhatót.

Először is, van egy kevés harmadik denzitású entitás, akik megtanulnak közlekedési eszközt használni csillagrendszerek közti [űr]utazásra, tapasztalva ennek során az általad megértett korlátozásokat. Azonban ezek az entitások egy a mostani megértésetektől eltérő módon tanulták meg felhasználni a hidrogént. Ezeknek az entitásoknak még így is elég hosszú időtartamokig – ahogy ti méritek – eltart az út. Jóllehet ezek az entitások képesek hipotermiát alkalmazni a fizikai és mentális komplexumi folyamatok lelassítására annak érdekében, hogy kibírják az űrutazás időtartamát. Akik a Szíriuszról érkeztek, azok ebbe a típusba tartoznak.

Két másik típus is van:

Az egyik az a típus, akinek a saját galaxisotok negyedik, ötödik vagy hatodik denzitásából jőve hozzáférése van egy olyan fajta energiarendszerhez, mely a fénysebességet csúzliként használja és ekképpen érkezik meg az általa kívánt helyre bármely, a ti szemszögetekből érzékelhető időeltelés nélkül.

A másik típusú tapasztalás azoké a negyedik, ötödik és hatodik denzitásaié más galaxisoknak és néhányé a saját galaxisotokon belül, akik már elsajátították a szükséges személyiségbeli önfegyelmezést, hogy az univerzumot egy lényként tekintsék, és ennek következtében képesek egyik helyről a másik helyre haladni egyedül gondolat által, materializálva a szükséges járművet ha úgy tetszik, hogy az entitás fény testét magába foglalja.

Feltételezem, az utóbbi típus az, amelyiket a legtöbb földre szállásunk esetében az Orion csoporttal tapasztalunk. Így van?

Ré vagyok. Az Orion csoport egy keveréke az utolsó előtti és az utolsó csoportnak.

Miért szükséges jármű egy ilyen átmenetelhez? Amikor ti mint Ré korábban Egyiptomba mentetek, harang alakú járművel utaztatok, ám gondolattal tettétek ezt. Elmondanád, miért használtatok járművet ahelyett, hogy csak anyagizáltátok volna a testet?

Ré vagyok. A jármű vagy hajó az a gondolatforma, melyen a figyelemösszpontosításunk motiváló erőként működhet. A tudat/test/lélek komplexumunk használatát efféle üzem fókuszául nem választanánk.

Köszönjük. Egy állítást szeretnék tenni. Biztos vagyok abban, hogy valamelyest sántít. Nagyon nehéz ezt a kérdést nekem megfogalmaznom, mivel nem igazán tudom, hogy miről beszélek. Viszont úgy tűnik nekem – és te majd elmondod, hol hibázom ebben az állításban –, hogy hét testünk van, melyek mind a fényspektrum valamelyik színének felelnek meg, az energia pedig, amelyik e hét testnek létrehozója, egy univerzális típusú energia, mely beáramlik a planetáris környezetünkbe és hét energiaközponton keresztül lép be, amiket mi csakráknak neveztünk el, hogy ezeket a testeket fejlessze és tökéletesítse.

A testek mindegyike valamiképp kapcsolatban áll a mentális konfigurációinkkal, a testek tökéletesítése és az energiának a – mondhatni – teljes beáramlása pedig a mentális konfiguráció hatásköre, és ezen a mentális konfiguráción keresztül elzárni vagyunk képesek, valamelyest, azokat az energiabeáramlásokat, mely energia a hét testnek megalkotója. Észrevételeznéd, hol tévedek és kijavítanál ebben az állításomban?

Ré vagyok. Az állításod alapjaiban véve helyes. A „mentális konfiguráció” kifejezés használata a denzitásotokban előforduló beáramláselzáródási módok túlegyszerűsítését jelenti. A tudat komplexumnak kapcsolata van a lélek és test komplexumokkal, amely nem fix. Így elzáródások lehetségesek a lélek és elme között vagy a test és elme között, sokféle szinten. Megismételjük, hogy minden energiaközpontnak hét al színe van – mondjuk így, kényelmi okokból. Vagyis lelki/tudati blokádok tudati/testi blokádokkal kombinálódva számos különböző módon lehetnek kihatással az egyes energiaközpontokra. A kiegyensúlyozási és evolúciós folyamatok finom természetét figyelhetitek tehát itt meg.

Bizonytalan vagyok afelől, hogy ez egy gyümölcsöző kérdéssor lehetőségét nyitja e meg avagy sem, mindazonáltal ezt a kérdést fogom most felvetni, mivel úgy tűnt, ide kapcsolódhat.

A Nagy Piramis Titkai c. könyv hátulján egyiptomi rajzok vagy művek számos reprodukciója látható, némelyik madarakat ábrázol, amint vízszintes entitások fölött röpülnek el. El tudnád mondani, mi ez, és hogy van e valami köze Réhez?

Ré vagyok. Ezek a rajzok, melyekről beszélsz, némely abból a sokból, ami a tanításunkat a halál érzékelésről mint további tapasztalásokhoz vezető kapuról torzítja. A torzítások azokat a sajátos jellegű megfontolásokat érintik, melyek a „halott” tudat/test/lélek komplexum folyamataival kapcsolatosak. Ezt elnevezhetjük úgy, mint – filozófiátokban – a gnoszticizmus torzulása: vagyis a hit, mely szerint tudáshoz és helyes pozícióhoz lehet jutni egyes gondosan érzékelt és kihangsúlyozott mozdulatok, fogalmak és szimbólumok által.

A fizikai halál folyamata valójában olyan, amilyennek leírtuk korábban: olyan, ahol elérhető a segítség – méghozzá az entitásnak az egyedüli szüksége a körülötte lévők részéről a testéből való elengedése a halálkor, a gyászolók részéről pedig a folyamat magasztalása. Ilyen módon lehet a fizikai halált átélt tudat/test/lélek komplexumot segíteni, nem pedig aprólékos és ismétlődő szertartások különféle érzékelésével.

Korábbi alkalommal energiacentrumok forgási sebességéről beszéltél. Helyesen vélelmezem e, hogy ez az energiaközpont elzáródásának függvénye, és minél kevésbé van elzáródva, annál nagyobb a forgási sebesség, ami aztán nagyobb energiabeáramlásra utal?

Ré vagyok. Részben van igazad. Az első három energiaközpontban az energia útjának teljes szabaddá tétele forgási sebességeket alakít ki. Azonban amint az entitás a magasabb energiaközpontjait kezdi kibontakoztatni, úgy aztán ezek a központok saját természetüket kezdik el kifejezésre juttatni azáltal, hogy kristályszerkezetet alkotnak. Az energiaközpont aktiválódásnak ez a magasabb szintű avagy kiegyensúlyozottabb formája, mivel az energia tér/idő jellege a rendeződés és kiegyenlítődés idő/tér jellegévé változik át.

Mit értesz kristályszerkezeten?

Ré vagyok. A fizikai komplexum valamennyi energiaközpontjának jól elkülöníthető kristályszerkezete ismerhető fel a fejlettebb entitásban. Mindegyik némileg más lesz, mint ahogy világotokban nincs két egyforma hópehely sem. De attól még mindegyik szabályos.

A vörösszín energiaközpont gyakran küllős kerék alakú.

A naracsszín energiaközpont háromszirmú virág.

A citromsárga energiaközpont ismét kerek, sokfazettás, akár egy csillag.

A zöld színű energiaközpontot olykor lótusz alakúnak mondják, aholis a kristályszerkezet pontjainak száma a központ erősségétől függ.

A kék színű energiaközpont talán úgy százfazettás is lehet és nagy ragyogó tündöklésre képes.

Az indigó egy nyugodtabb központ, melynek sokakban az alap háromszög vagy háromszirmú alakja van, habár némely szakértő, aki az alacsonyabb energiákat egyensúlyba hozta, létrehozhat többoldalú alakzatokat.

Az ibolyaszín energiaközpont a legkevésbé változtatható és filozófiátokban néhányszor ezerszirmúként írják le, mivel ez a tudat/test/lélek komplexum torzulás teljesség szummája.

Épp most egy érzést érzek az indigó energiaközpontban. Ha ez a központ teljesen aktiválva lenne és semennyire sem elzáródott, akkor semmit nem éreznék itt?

Ré vagyok. Ez a kérdés, ha megválaszolnánk, megsértené a Zavar Törvényét.

Közvetlenül a fizikai test halála után, azt állítottad, hogy az – azt hiszem, helyesen mondom 1 – elsődlegesen aktív test az indigó, és azt állítottad, hogy ez az alak készítő. Miért van ez így? Meg tudod ezt válaszolni?

Ré vagyok. Ez lesz az utolsó teljes kérdése ennek a munkaülésnek.

Az indigószín test hasonlóságban tekinthető az intelligens energiával. A mikrokozmoszban ez a Logosz. A tudat/test/lélek komplexum teljesség az intelligens energiája létét az intelligens végtelenből, vagyis a Teremtőből meríti. E Teremtőt úgy kell érteni – mind a makrokozmoszban, mind a mikrokozmoszban –, hogy miként elmondtuk, kétféle 2 megjelenése van: a felszabadítatlan végtelen, amely intelligens; ez minden létező.

A szabad akarat lehetségesítette a mindannyiunk Teremtőjét is és az énjeinket mint társ Teremtőket is intelligens végtelennel, melynek akarata van. Ebből az akaratból meríthet az indigó vagy alakkészítő test, s annak bölcsességét felhasználhatja arra, hogy azután megválassza az alkalmas helyet és tapasztalati formát, melyet majd ez a társ Teremtő vagy al al Logosz – mit ti oly könnyelműen személynek neveztek – felvesz.

Ré vagyok. Itt az idő rövidebb kérdésekre.

Tehetünk e valamit a közvetítő kényelméért vagy a kapcsolat javításáért?

Ré vagyok. Minden rendben. Lelkiismeretesek vagytok. Búcsúzom tőletek az Egy Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Járjatok hát örvendezve az Egy Teremtő erejében és békéjében. Adonai.

  1. Jól. Ld. #47.11 és #48.7 ↩

  2. feltehetően az egységesség potenciális és kinetikus aspektusáról van itt szó, ld. #27.5 ↩