Ré vagyok. Köszöntelek titeket az Egy Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálunk.
Az előző ülésen a következő kijelentést tetted: „A másik típusú tapasztalás azoké a negyedik, ötödik és hatodik denzitásaié más galaxisoknak és néhányé a saját galaxisotokon belül, akik már elsajátították a szükséges személyiségbeli önfegyelmezést, hogy az univerzumot egy lényként tekintsék és ennek következtében képesek egyik helyről a másik helyre haladni egyedül gondolat által, materializálva a szükséges járművet, ha úgy tetszik, hogy az entitás fény testét magába foglalja.”
Szeretném megkérdezni, hogy amikor azt mondod, „negyedik, ötödik és hatodik denzitásai más galaxisoknak és néhány a saját galaxisotokon belül”, akkor azt állítod e ezzel, hogy más galaxisokban több entitás fejlesztette ki a személyiségbeli képességeket, erre a fajta – hogyan is mondjam: utazásra, mint a mi galaxisunkban? (A galaxis kifejezést a lencse alakú 250 milliárd csillagra értem.)
Ré
Ré vagyok. Megint egy olyan jelentését használtuk a galaxis kifejezésnek, amely nem szerepel a szókincsetekben jelenleg, ha hívhatjuk így. A csillagrendszeretekre hivatkoztunk.
Helytelen azt feltételezni, hogy más csillagrendszerek jobban képesek volnának a dimenziókat manipulálni, mint a tiétek. Pusztán arról van szó, hogy sok más rendszer van a tiétek mellett.
Köszönjük. Úgy gondolom, lehet, hogy lényeges pontot érintek itt, mert számomra az látszik, hogy az evolúcióban a munka javarésze a személyiség önfegyelmezése, most pedig az látszik, hogy kétféle mozgás van az univerzumban, egyik a személyiség fegyelmezéséből származik, másik pedig abból, amit csúzli effektusnak neveztél. A fénysebesség alatti sebességekbe bele se mennék, mert azt nem tekintem túl fontosnak. Ezt az anyagot is csak abból az okból tekintem fontosnak, hogy épp a személyiség fegyelmezését vizsgáljuk.
A csúzli hatásos utazás egy, mondhatnánk, intellektuális avagy bal agyféltekés megértési mód, mintsem jobb agyféltekés?
Ré
Ré vagyok. Észrevételed ebben az ügyben alapos. Áthatolsz a külső tanításon. Jobbnak látjuk nem alkalmazni a jobb és bal agyfélteke elnevezést az e terminológia pontatlanságai végett. Némely funkciók ismétlődnek vagy redundánsak mindkét féltekében, továbbá néhány entitásban a jobb és a bal funkciói felcserélődnek. Mindezek mellett a kérdés veleje megér némi szemügyre vételt.
A technológia, melybe ti mint társas komplexum jelenleg annyira beleszerelmesedtetek, csupán születése az al Logosz intelligens energiája kézi vezérlésének, amely, ha jóval tovább viszik, olyan technológiává fejlődhet, amely képes azon gravitáns hatások kihasználására, amikről beszéltünk. Megjegyezzük, hogy ez a név nem pontos, de nincs közelebbi elnevezés.
Ennek következtében az énen kívülinek a manipulálására használatos technológia sokkal de sokkal kisebb segítséget jelent a személyes evolúcióra nézve, mint a tudat/test/lélek komplexum fegyelmezései, melyek az én teljes körű ismeretéhez juttatnak el a mikro és a makrokozmoszban egyaránt.
A fegyelmezett entitás számára minden dolgok nyitottak és szabadok. Az univerzumokat megnyitó önfegyelmezés megnyitja az evolúció kapuit is. A különbség a választásban van, hogy vagy autóstoppal megyünk el egy helyre, ahol szépség látható, vagy gyalog megyünk, lépésről lépésre, függetlenül, és e függetlenségünkben szabadon, hogy dicsérjük az erőt a gyaloglásra és az alkalmat a szépségfelismerésre.
A stopposnak, ehelyett, eltereli a figyelmét a beszélgetés és az út kiszámíthatatlansága, és – kiszolgáltatva mások szeszélyeinek – azon aggódik, hogy időben elérje a megbeszélt találkozót. A stoppos ugyanazt a szépséget látja, de nem készítette elő magát, a tudat gyökerében, az élmény megszilárdulására.
Ezt a kérdést azért tenném föl, hogy a mentális önfegyelmezéseket és azok kifejlesztését megértsük. A negyedik, ötödik és hatodik denzitású pozitív vagy mások szolgálatára irányuló társas memória komplexumok mind a csúzli, mind személyiségfegyelmező fajtájú utazásmódot felhasználják, vagy pedig csak az egyiket?
Ré
Ré vagyok. A pozitív irányultságú társas memória komplexum igyekezni fog megtanulni az eme, test és a lélek fegyelmezését. Emellett azonban vannak páran, akik – elérhető lévén számukra az intelligens energiaerők utazás megvalósítását célzó technológiája – élnek ezzel, mialatt az alkalmasabb önfegyelmezéseket tanulják.
Akkor – feltételezem, a pozitív irányultságú társas memória komplexumoknak egy sokkal nagyobb hányada alkalmazza a személyiségfegyelmezéseket az utazásra. Így van?
Ré
Ré vagyok. Ez így van. Amikorra a pozitív ötödik denzitás a hatodikhoz ér, egyetlen entitás sincs már gyakorlatilag, aki külső technológiát használna utazásra vagy kommunikációra.
Ugyanezt a felvilágosítást a negatívan irányult társas memória komplexumokra is meg tudnád adni az arányokra vonatkozóan, mennyire használják a csúzli vagy más effektust (személyiség[fegyelmezéseket])?
Ré
Ré vagyok. A negatív negyedik denzitás a csúzli gravitikus fény effektust használja, mivel tagságának úgy 80% a képtelen elsajátítani az utazás alternatív módozataihoz szükséges önfegyelmezéseket. A negatív ötödik denzitásban közelítőleg 50% valamely ponton szert tesz a szükséges önfegyelmezésre, hogy gondolat segítségével hajtson végre utazást. A hatodik denzitás közeledte a negatív orientációt zűrzavarba taszítja, és kevés utazást kísérelnek meg. Ami utazást végeznek, annak talán 73% a fény/gondolat természetű.
Van e különbség akkor – mondjuk, az ötödik denzitás vége felé – az utazáshoz szükséges személyiségfegyelmezésekben a pozitív és a negatív orientáció között?
Ré
Ré vagyok. A polaritások között nyilvánvaló különbségek vannak, ám a fegyelmezés megvalósításához szükséges önismeret elvégzésében semmiféle különbség nincsen.
Helyesen feltételezem e akkor, hogy a személyiségfegyelmezés, az önismeret és hogy úgy mondjam, az irányítás az akarat megerősítésében, volnának azok a dolgok, amiket bármely ötödik denzitású entitás a lényegi dolgoknak tekintene?
Ré
Ré vagyok. Valójában ezek a dolgok a harmadiktól a korai hetedik denzitásig lényegesek. Az egyedüli nüansznyi kiigazítás, amit tennénk, az irányítás szavadnak a használata. Mindenek előtt való megértenünk, hogy az entitás saját, ha mondhatjuk: megértésének növekedése szempontjából nem kívánatos vagy hasznos irányítani gondolati folyamatokat vagy indíttatásokat, kivéve, ahol ezek az Egység Törvényével nem összhangzatos cselekedetekbe torkolhatnak.
Az irányítás egy útlevágásnak tűnhet az önfegyelemhez, békéhez és megvilágosodáshoz, hovatovább éppen ez az irányítás lehetségesíti és teszi szükségszerűvé a további inkarnációs tapasztalásokat azért, hogy kiegyensúlyozódjon ez az irányítás avagy elnyomása annak az énnek, amely tökéletes.
Helyette a második igéd használatát méltányoljuk és javasoljuk az akarat használata tekintetében. Az én elfogadása, az énnek való megbocsátás, illetve az akarat ráirányítása valamire, ezek az út a fegyelmezett személyiség felé. Az akarat ereje az, ami bennetek mint társ Teremtőkben erőteljes. Nem tulajdoníthattok e készségnek túlzott jelentőséget. Ennélfogva gondosan kell fölhasználni és mások szolgálatára kell ráirányítani a pozitív ösvényt járók részéről.
Nagy veszélyt rejt az akarat használata a személyiség erősödésével, mert még akár tudatalatti szinten is bevetésre kerülhet olyan módon, ami az entitás polaritásának lecsökkenésével jár.
Lehetséges kapcsolatot érzékelek a között, amit most elmondtál és hogy miért választotta sok Vándor a szüretidőszakot leszületése időpontjául. Igazam van? Ez egy halvány elképzelés.
Ré
Ré vagyok. Való igaz, hogy a felejtésben elvesztettekre való visszaemlékezés esélyében bőséges lehetőség kínálkozik a pozitív polarizációra. Kérdésed sajátos lényege, úgy hisszük, ez. Kérlek, kérdezz tovább, ha mégsem.
Nos, én csupán azt foglalnám bele a kérdésbe, hogy miért a szüreti időt választotta oly sok Vándor a testet öltése idejének.
Ré
Ré vagyok. Számos oka van a szüretkor történő inkarnációnak. Ezek felosztása az én és más én fogalmai mentén lehetséges.
A mindenekelőtti oka az Együttérzés eme Testvéreinek inkarnatív állapotba ajánlkozásának a más ének megsegítési lehetősége a planetáris tudatossági torzulások megvilágosítása által, valamint a más éneknek való katalizátor felajánlás valószínűsége folytán, amely majd megnöveli a szüretet.
Két másik ok is van e szolgálat választására, melyek az énhez kapcsolódnak.
A Vándor, ha visszaemlékszik és elkötelezi magát a szolgálatra, jóval gyorsabban fog polarizálódni, mint ahogy az a magasabb denzitású katalizátor sokkalta vérszegényebb tartományaiban lehetséges.
Az utolsó ok a tudat/test/lélek teljességben vagy a társas memória komplexum teljességben keresendő, mely úgy ítélheti meg, hogy egy entitás vagy egy társas entitás tagjai hasznát vehetik harmadik denzitású katalizátornak, hogy átismételjenek egy tanítás/tanulást, melyről úgy ítélik, hogy az közel sem tökéletesen egyensúlyos. Ez különösen érvényes a hatodik denzitásba belépőkre és hatodik denzitást végzőkre, aholis az együttérzés és bölcsesség közti egyensúly tökéletesítődik.
Köszönöm. Mint olyasvalami, amiben egy kicsit kíváncsiskodó vagyok – nem nagy jelentőségű, de szeretnék egy állítást tenni, amit intuitív módon látok, viszont amely téves is lehet.
Te csúzli effektusról beszéltél, és ez a kifejezés szöget ütött a fejembe.
Az egyetlen dolog, amit látok, hogy energiát kell pakolnod az űrhajóba, amíg az meg nem közelíti a fénysebességet, és ez természetszerűleg több, több és több energiát kíván. Megtörténik az időkitágulás, és úgy tűnik, hogy lehetséges – az útirányra 90° kal merőlegesen mozogva – valahogy megváltoztatni ezt a tárolt energiát az irányzéka vagy értelme alkalmazásában, hogy így egy 90° os elhajlással mozdulj ki a tér/időből az idő/térbe. Akkor az energia kivevődne az idő/térbe és ezen energiairány váltás végén lépnél be újra a tér/időbe. Van e bármi helyesség ebben?
Ré
Ré vagyok. Meglehetősen helyesen mondtad, amilyen messzire nyelvetek elvihet téged, és képzésednek köszönhetően mitőlünk jobban tudod kifejezni a fogalmat. Egyedüli korrekciónk, ha gondolod, annak sugallása lenne, hogy a 90°, amiről beszéltél, egy olyan szög, amely legjobban egy teszerakt részeként érthető meg.
Köszönöm. Csak egy apróság, ami nem hagyott nyugodni, nincs igazi jelentősége.
Nos, van e akkor – egy olyan egyén nézőszögéből, aki a másokat szolgáló útvonalat óhajtja követni –, jelenlegi pozíciónkból a harmadik denzitásban, van e még bárminek jelentősége a személyiségfegyelmezésen, az önismereten és az akarat megerősítésén kívül?
Ré
Ré vagyok. Ezek módszerek, ez nem a szív. Vizsgáljuk meg az evolúció szívközepét.
Emlékezzünk rá, hogy mind egyek vagyunk. Ez a nagy tanítás/tanulás. Ebben az egységben szeretet rejlik. Ez a nagy tanítás/tanulás. Ebben az egységben fény rejlik. Ez az alapvető tanítása az anyagi világok valamennyi létsíkjának. Egység, szeretet, fény és öröm: ez a szellem evolúciójának szívközepe.
A másodrangú leckék a meditációban és a szolgálatban tanulódnak/tanítódnak. Egy bizonyos ponton a tudat/test/lélek komplexum oly tükörsimán aktivált és kiegyensúlyozott ezen központi gondolatok vagy torzulások mentén, hogy az általad említett módszerek meglehetősen jelentőssé válnak. Mindazonáltal az univerzum Egy, és misztériuma töretlen. Kezdete és vége mindenkor a Teremtő, nem a módszerek.
Köszönjük. Ahogy felhoztuk előző ülésünkön a szüretet, utaltál a fényhozókra az oktávból. Úgy kell e értenem, hogy a záróvizsga lépcsőosztályainak fényességét adók egy oktávval az általunk tapasztalt fölül valók? Tudnál még mondani valamit e fényhozókról, kik ők, stb.?
Ré
Ré vagyok. Ez lesz az utolsó teljes kérdés erre a munkaülésre.
Ez az oktávdenzitás, amelyikről mi beszéltünk, omega is és alfa is, a végtelen univerzumok spirituális tömege újból egy központi nappá vagy Teremtővé válik. Akkor egy új univerzum születik, egy új végtelenség, egy új Logosz, amely magában foglal mindent, amit a Teremtő megtapasztalt Önmagáról. Ebben az új oktávban is megtalálhatók azok, akik vándorolnak. Mi nagyon keveset tudunk az oktáv határain túlról, kivéve, hogy ezek a lények eljönnek segíteni a mi oktávunkat Logosza beteljesedésében.
Van e még rövidebb kérdésetek most?
Csak hogy tehetünk e valamit az instrumentum kényelme érdekében vagy a kapcsolat javítása érdekében.
Ré
Ré vagyok. Ennek az instrumentumnak némi torzulása van a tüdő területén, melyet jól ellensúlyozott a fizikai komplexum testtartása.
Minden jó.
Most elhagyunk benneteket, barátaim, az Egy Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Járjatok hát örvendezve az Egy Teremtő erejében és békéjében. Adonai.