Ré vagyok. Üdvözöllek benneteket az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálunk.
Először elmondanád, kérlek az instrumentum állapotát?
Ré
Ré vagyok. A fizikaikomplexum energia deficites e jelen tér/idő nexusban előzetesen meglévő torzulások folytatólagos pszichikai kidomborítása végett. A többi energia komplexum szintje a korábban elmondottak szerinti.
Ez az oka az instrumentum folyamatos kimerültség érzésének?
Ré
Ré vagyok. Vannak részei tér/időtöknek, amelyekre elmondható, hogy a pszichikai köszöntésre reagálás tünete jellemzi. A folyamatos kimerültség azonban nem a pszichikai köszöntéstől van, hanem inkább ennek a kontaktusnak az elkerülhetetlen következménye.
Miért elkerülhetetlen ez a következmény? Mi áll a kimerültséget okozó kontaktus hátterében?
Ré
Ré vagyok. A kimerültség okozás hátterében a kapcsolódás áll aközött a denzitás közt, amelyben a közvetítő tudat/test/lélek komplexuma biztonságban megőrződik e munkaülések során, és aközött a végképp változékony denzitás közt, amelyben az instrumentum fizikai test komplexuma ebben a tér/időben tartózkodik. Amint a közvetítő a nyugalmi denzitás színezetéből mind többet felvesz, úgy tűnik a harmadik denzitású léttapasztalat egyre nehézkesebbé és kimerítőbbé.
Ezt vállalta az instrumentum, mivel szolgálatra vágyott lenni. Ennélfogva mi is elfogadjuk e hatást, ami ellen semmi olyat, amiről tudomásunk volna, nem lehetséges tenni.
Ez a hatás az ülések számának függvénye, és elért már egy csúcspontot, avagy tovább nő még majd a hatása?
Ré
Ré vagyok. Ez a kimerítő hatás folytatódni fog, de nem összetévesztendő a fizikai energiaszintekkel, melyek csak a – miként mondanátok – napi tevékenységi köröket érintik.
Ebben a hatáskörben azok a dolgok, amelyekről idáig tudott volt, hogy az instrumentumot segítik, továbbra is segíteni fogják. Emellett azonban észreveszitek majd a fokozatos növekedést a közvetítő vibrációinak mondjuk úgy, átláthatóságában.
Nem értem, mire célzol ezzel az utolsó mondattal. Elmagyaráznád?
Ré
Ré vagyok. Az idő/tér jellegű kimerültség az átlátható vagy tiszta vibrációk tisztátalan, zavaros vagy átlátszatlan környezetekre adott reakciójaként tekinthető.
Jelentkezik ez a hatás a csoportunk másik két tagjánál is?
Ré
Ré vagyok. Ez nagyon is igaz.
Vagyis mi is tapasztaljuk a szűnni nem akaró kimerítő hatást a kontaktus következményeként. Így van?
Ré
Ré vagyok. A kontaktus valódi természete végett e hatás javarésze az instrumentumra hárul.
A támogató csoport tagjai azáltal, hogy az Egy Végtelen Teremtő szeretetét és fényét ajánlják fel feltétlen támogatásban e munkaüléseken, és energiacseréken keresztül e munkák rendeltetésére, nagyjából 10 15 százalékát élik át e hatásnak. Ez halmozódó, és megnyilvánulása folytatólagos jellegében megegyező.
Milyen eredménye lehet ennek a folyamatos kimerítő hatásnak egy hosszabb időszakot követően?
Ré
Ré vagyok. Általános kérdést teszel fel végtelen felelettel. Túláltalánosítunk annak érdekében, hogy próbáljunk válaszolni.
Valamely csoport elcsábulhat s így elveszítheti épp azt a kontaktust, ami a nehézséget okozta. Így a történetnek vége.
Egy másik csoport tán kezdetben erős, de nehézségek láttán nem kitartó. Tehát a történetnek vége.
Egy újabb másik csoport a mártíromság útját választja annak teljességében, s addig használja az instrumentumot, míg annak fizikai test komplexuma a megkövetelt vám kemény súlya alatt végül felmondja a szolgálatot, mikor már minden energia kiapadt.
Ez az adott csoport, ebben az adott nexusban, próbálja megőrizni az instrumentum vitális energiáját. Próbálja egyensúlyba hozni a szolgálati szeretetet a szolgálati bölcsességgel, és kitartó a szolgálatban a nehézségek dacára. A megkísértés nem vetett még véget a csoport történetének.
Nem tudhatjuk a jövőt, de nagy a valószínűsége e helyzet folytatódásának tér/időtök egy viszonylag jelentős szakaszára. A jelentékeny tényező az instrumentum és a csoport akarata, hogy szolgáljon. Ez az egyedüli indok a lassan növekvő kimerültség kiegyensúlyozására, mely továbbra is torzítja majd érzékeléseiteket. Ezen akarat nélkül a kontaktus bár lehetséges, de végül túlságosan nagy erőfeszítésnek fog tűnni.
Az instrumentum szeretné tudni, miért érez megnövelt vitális energiát.
Ré
Ré vagyok. Ráhagyjuk ezt a választ az instrumentumra.
Szeretné tudni, hogy megnőtt e az érzékenysége az ételekre.
Ré
Ré vagyok. A közvetítőnek fokozott érzékenysége van valamennyi ingerre. Jó, ha körültekintő.
Visszatérve az előző ülésünkhöz, vegyük fel a fonalat a tízedik archetípusnál, mely a Test Katalizátora avagy a Szerencsekerék , a más énekkel való kölcsönhatásokat reprezentálva. Helyes állítás ez?
Ré
Ré vagyok. Ez tekinthető egy nagyjából helyes állításnak abban, hogy minden egyes katalizátor a tudat/test/lélek komplexum energiahálózatába és vibrációs érzékeléseibe belépő megtapasztalások jellegéről szól.
A leggondosabban hozzáfűzött megjegyzés az lenne, hogy a Szerencsekerék külső ingere olyan, amely mind pozitív, mind negatív tapasztalatokat felkínál.
A tizenegyedik archetípus, a Test Tapasztalata azt a katalizátort képviseli, melyet már feldolgozott a tudat/test/lélek komplexum, és azért hívják Varázslónőnek , mert további vetőmagot termel a növekedésre. Így van?
Ré
Ré vagyok. Ez így van.
Szintén tárgyaltuk már a Szignifikátort, így a tizenhármas számút most átugrom. A Test Átalakulását Halálnak nevezik, mivel a halállal a test átalakul egy magasabb vibrációjú testté további tanulásra. Helyes ez?
Ré
Ré vagyok. Ez helyes, és további helyesség látható abban, hogy a testi inkarnáció minden egyes pillanata és bizonyosan minden egyes napi ciklusa halált és újjászületést kínál fel egy olyannak, aki próbálja hasznát venni a neki felkínált katalizátornak.
És végül, a tizennegyediket, a Test Útját az Alkimistának nevezik, mivel végtelen idő van a különféle testek belső működéséből a fejlődéshez szükséges leckék megtanulására. Ez helyes?
Ré
Ré vagyok. Ez nem teljesen helyes, mivel a Test Nagy Útját, csakúgy, mint a test valamennyi archetípusát, az elmetevékenység döfésirányának tükörképeként kell szemlélni.
A test a tudat kreálmánya, valamint a tudat és a lélek gyümölcseinek megnyilvánulási eszköze. A testet tehát úgy tekintheted, mint ami az athanort adja, amellyel az alkimista aranyat manifesztál.
Azon tűnődtem, hogy ahhoz, hogy jobb felfogásához jussak a fejlődési tapasztalásnak, mely a munkánk tekintetében központi, össze kellene vetni az általunk most, tehát a fátyol leereszkedése után tapasztaltakat az az előtt megéltekkel, lehetőleg onnantól kiindulva, ami ennek a megélési oktávnak a kezdete, hogy lássuk, miként jutottunk el azon feltételekhez, amelyekben most vagyunk. Ha ezzel egyet lehet érteni, úgy szeretnék visszamenni a tapasztalási oktávunk legelejére, hogy felfedezzük, a tudat, a test és a lélek feltételei miként fejlődtek ebben az oktávban. Ez kielégítő, elfogadható?
Ré
Ré vagyok. A kérdések iránya belőletek ered.
Ré azt mondja, hogy csak erről az oktávról vannak ismeretei, de úgy tűnik, hogy erről az oktávról Rének teljes ismeretei vannak. Elmondanád, miért van ez így?
Ré
Ré vagyok. Először is, nincsenek teljes ismereteink erről az oktávról. A hetedik denzitásnak, jóllehet tanáraink leírták őket nekünk, vannak részei, amik rejtelmesek maradtak. Másodszor, az oktáv lehetséges kifinomító katalizátorainak jó részét végigéltük már, tanáraink pedig a legnagyobb gonddal működtek velünk együtt, hogy egy lehessünk mindennel, és cserébe a teremtés nagy mindenségéhez való végső visszatérésünk beteljesüljék.
Akkor Rének úgy vannak ismeretei ezen oktáv első történéseitől kezdve a jelenlegi tapasztalatáig, mint – amit én úgy fogalmaznék meg, mint kommunikáción keresztüli közvetlen vagy tapasztalati tudás ezekkel a tér/időkkel és idő/terekkel, de még nem fejlődött vagy érte el a hetedik szintet. Ez nagyjából helyes kijelentés?
Ré
Ré vagyok. Igen.
Miért nincsenek Rének ismeretei arról, ami ennek az oktávnak a kezdete előtt volt?
Ré
Ré vagyok. Hasonlítsuk az oktávokat szigetekhez. Lehet, hogy egy sziget lakói nem egyedül vannak a bolygó szférán, de ha olyan óceánjáró eszközt, amely túlélhető, még nem fedeztek fel, akkor más szigetekről valós ismeret csak akkor lehetséges, ha a szigetlakók közül jön elő egy entitás, mondván: „Én nem ide valósi vagyok.” Ez egy durva hasonlat, azonban vannak efféle tanúbizonyságaink, mind korábbi teremtésről, mind elkövetkezőről, mivel mi a tér/idő és idő/tér folyamában látjuk ezeket a látszólag nem egyidejű eseményeket.
Nos, mi jelenleg a Tejút Galaxisban találjuk magunkat mintegy 200 millió– kijavítom, mintegy 200 milliárd csillaggal, és millió és millió ilyen óriási galaxis van szétterülve ott, amit mi térnek nevezünk. Ré tudomása szerint, felteszem, eme galaxisok száma végtelen. Ez így van?
Ré
Ré vagyok. Ez pontosan így van és egy lényeges szempont.
A szempont az, hogy egység van. Ez így van?
Ré
Ré vagyok. Figyelmes vagy.
Akkor mely részeiről tud Ré ezen galaxisoknak? Ré sok más ilyen galaxisban tapasztalt tudatosságot?
Ré
Ré vagyok. Nem.
Vannak Rének tapasztalatai, ismeretei vagy úti élményei valamilyen formában, eme más galaxisokról?
Ré
Ré vagyok. Igen.
Mégis… ez nem fontos, de csak nagyjából hány más galaxisba utazott el Ré?
Ré
Ré vagyok. Mi a teljes teremtésre megnyitottuk a szívünket szeretet kisugárzásával. A teremtés közel 90 százaléka valamilyen szinten tisztában van a küldéssel, és képes a válaszra. A szeretet tudatosságában a végtelen Logoszok mindegyike egy. Ez a fajta kapcsolat az, amelyet mi élvezünk, mintsem az utazás.
Csak hogy egy kis elképzelést kapjak abból, amiről én beszélek, mik a korlátjai Ré utazásának a különböző helyek tevékenységeinek közvetlen megtapasztalása és látása értelmében? Kizárólag ebben a galaxisban lehetséges, és ha igen, a galaxisnak mekkora részében? Vagy néhány más galaxis is beleértendő?
Ré
Ré vagyok. Habár lehetséges volna számunkra tetszés szerint mozogni teremtésszerte ezen a Logoszon belül, tehát az úgynevezett Tejút Galaxisban, mi oda mentünk, ahová szolgálatra hívtak minket, ezek a helyek pedig, mondjuk úgy, lokálisak, és köztük van az Alpha Centauri, a ti szoláris rendszeretek bolygói, melyet Napnak hívtok, a Cepheus és a Zeta Reticuli. Ezekhez az al Logoszokhoz jöttünk el, miután hívtak.
A hívás minden esetben a harmadik denzitású lényektől jött, vagy pedig ez a hívás a többi vagy más denzitásoktól jött?
Ré
Ré vagyok. Általában, az utóbbi sejtés a helyes. A Nap al Logosz sajátos esetében a hívó denzitás a harmadik denzitás.
Ré tehát semmikor nem utazott el egyik másik fő galaxisba sem. Ez így van?
Ré
Ré vagyok. Ez így van.
Vannak e Rének ismeretei, teszem azt, bármely más főgalaxisról, vagy a tudatosságról, vagy bármiről abban a galaxisban?
Ré
Ré vagyok. Feltételezzük, hogy más főgalaxisokról való ismeretek lehetőségéről beszélsz. Vannak Vándorok más főgalaxisokból, akiket egy egyedi hívás sajátos szüksége vonz. Vannak a mi társas memória komplexumunk berkeiből azok, akik Vándorok lettek más főgalaxisokban.
Így aztán lettek ismeretek más főgalaxisokról, mivel annak számára, akinek személyisége vagy tudat/test/lélek komplexuma kikristályosult, a világegyetem egyetlen hely, s az utazásnak nincs sorompója.
Mindazonáltal kérdésedet úgy értelmeztük, mint a társas memória komplexum más főgalaxisba történő utazására vonatkozó kérdést. Ezt mi nem tettük, s nem is tervezzük, mivel kinyújtózhatunk szeretetben a szívünkkel.
Köszönjük. Ebben a kérdéssorban megpróbálok kiindulópontot kialakítani nemcsak a mostani tapasztalásaink, hanem a tapasztalásaink kialakulásának hogyanja alapjainak valamint annak megértéséhez, hogy ez miként kapcsolódik az összes többi tapasztalathoz az oktávnak e porcióján át, miként mi értjük. Feltételezem tehát, hogy az összes ilyen galaxis, milliónyi… végtelen számú galaxis, amiknek mi még csak most kezdünk tudatára ébredni a teleszkópjainkkal – ezek mind ugyanabban az oktávban vannak. Ez így van?
Ré
Ré vagyok. Ez így van.
Azon gondolkodtam, hogy ha Ré csoportjából némely Vándorok átmennek más főgalaxisokba, tehát elhagyják ezt a 200 akárhány milliárd csillagból álló lencseformájú halmazt, és más, milliárdnyi csillag rendszerébe érkeznek, s ott valamely planetáris szituációban találják magukat, akkor ezek a Vándorok azzal a duális sarkossággal találkoznak, ami nálunk van, az önmagát szolgáló és a másokat szolgáló polaritással?
Ré
Ré vagyok. Ez így van.
Namost, korábban azt mondtad, hogy a galaxis középpontja felé, azt hiszem, ott, amit hívhatnál – hogy egy gyenge kifejezést használjak – régebbi résznek, egyetlen önmagát szolgáló sarkosultságot sem találnál, mivel ez egy – mondhatnád – későbbi megtapasztalás volt. Helyesen feltételezem, hogy ez igaz a többi galaxisra is, amelyekkel a Ré csoportjabéli Vándorok találkoztak? Hogy e csillagvárosok középpontjánál csupán a másokat szolgáló polaritás létezett, s a kísérlet kijjebb, a galaxis peremén vette kezdetét?
Ré
Ré vagyok. A különböző Logoszoknak és al Logoszoknak különböző módszerei voltak a szabad akarat hatékonyságához való elérkezésre, a Teremtő Teremtő általi megtapasztalásának felfokozásában. Jóllehet, minden esetben ez volt a minta.
Úgy érted, hogy a minta az, hogy az önmagát szolgáló polaritás kijjebb jelent meg a galaktikus spirál közepénél?
Ré
Ré vagyok. Ez így van.
Ebből akkor azt a következtetést vonom le, hogy az oktáv kezdetekor a mag volt meg, és sok galaktikus spirál képződött – és tudom, hogy ez helytelen az időtlenség értelmében, de a spirál kialakulásával azt feltételezem, hogy ebben az adott oktávban a kísérlet tehát valamiképp, nagyjából egyidejűleg kellett hogy elkezdődjön a sok sok bimbódzó vagy kiépülő galaktikus rendszerben, az elfátyolozási kísérlet a szabad akarat kiterjesztésében. Helyes e bármi módon is a feltételezésem?
Ré
Ré vagyok. Ez pontosan így van.
Ez az instrumentum szokatlanul törékeny e jelen tér/időben, s a kiutalt energia javarészét már elhasználta. Egy teljes kérdést vennénk még szívesen erre a munkaülésre.
Ami azt illeti, nem sok van már erről, leszámítva egy feltevést, hogy kellett lennie valamifajta kommunikációnak oktávszerte, hogy amikor az első kísérlet eredménnyel zárult, akkor az erről való tudomás sebesen terjedhetett tova az oktávban, s felvehették azt más, kialakulófélben lévő galaktikus spirálok is, mondhatnánk. Ez így van?
Ré
Ré vagyok. Ez így van. Tisztában lenni e kommunikáció jellegével annyi, mint tisztában lenni a Logosz jellegével. Sok abból, amit teremtésnek hívtok, sosem vált el az oktáv Egy Logoszától, és az Egy Végtelen Teremtőben lakozik. A kommunikáció egy effajta környezetben olyan, akár a testi sejtek kommunikációja. Amit egyvalaki megtanul, az mindenki számára ismert. Az al Logoszok tehát abban a helyzetben voltak, hogy kifinomítsák azoknak a felfedezéseit, akik korábbi al Logoszoknak nevezhetők.
Megkérdezhetjük, hogy megválaszolhatunk e valamely rövidebb kérdést ebben a munkaszakaszban?
Csak hogy tehetünk e valamit a közvetítő kényelméért vagy a kapcsolat javításáért.
Ré
Ré vagyok. Az instrumentum és támogató csoport energiaszintjeit nehéz megállapítani. Ezzel tisztában vagyunk. Mindazonáltal javallatos minden próbálkozást megtenni azért, hogy minden egyes munkaülésre a lehető legkívánatosabb energiaelrendezéssel lépjetek be.
Minden rendben, barátaim. Lelkiismeretesek vagytok, a beállítások pedig jók.
Ré vagyok. Búcsúzom tőletek az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Járjatok hát a Végtelen Teremtő erejében és békéjében örvendezve. Adonai.